Ma már szinte elképzelhetetlen számunkra a karácsonyeste gyertyafényes karácsonyfa nélkül. Pedig ez a szokás nem is annyira régi - ebben a mai formájában semmiképpen…
A történetet a legendák szintjén kezdeném, vagyis igen messzire nézünk vissza. Mivel Jézus születését ünnepeljük karácsonykor, néhány a személyével kapcsolatos vallási hagyomány, jelképes értelmezés is szolgált magyarázatként.
Bucsánszky Lajos így ír könyvében a karácsonyfa eredetéről: a Szentcsalád Egyiptomból hazajövet Názáretben élt; József műhelyében dolgozott, Mária fent, a kis Jézus pedig hulladékfából keresztet ácsolt, amely ágakat hajtott és szép zöld lombokat. Majd kivirágzott és fényes csillagokat termett. József rádöbbent, hogy éppen akkor volt a Gyermek születésnapja. Mária titokban telerakta a fa ágait eggyel-mással, aranyos dióval, ünnepi ruhával. A kis Jézus örömmel nézett a fára. Eljöttek játszótársai is, akik felköszöntötték.
Egy másik fennmaradt legenda szerint Jézusnak egyszer menekülnie kellett üldözői elől, s egy fenyőfa alá húzódott. A fa elrejtette és megvédte őt, ezáltal megmenekült.
Egy harmadik, bibliai eredetű magyarázat egészen a teremtéstörténetig nyúlik vissza: a karácsonyfát a tudás fájával hozzák kapcsolatba, mivel karácsony napján ünnepeljük Ádám és Éva nevenapját is. Sőt, a történetet még tovább szőtték: a paradicsomi fa szerepet kapott a szenvedéstörténetben is, mivel állítólag ebből ácsolták a keresztet, amelyre Jézust felfeszítették.
Végül egy másik értelmezés szerint a fának ősi, családfa jelentése van, tehát Jézus családfáját, vagyis Jesse ágát jelképezi.
A karácsonyfa története még koránt sem ért véget, remélem holnap folytatom; ezúttal a történelmi tényekkel - már ami a hagyományokat illeti… ;o)






