Ezeket is megpróbálom - a teljesség igénye nélkül - kicsit összegyűjtögetni és néhány érdekesebb adalékot közzéteni róluk.
Karácsony legősibb jelképe bizonyosan a betlehem, azon belül maga a jászol.
Mint azt a Bibliában is olvashatjuk, Józsefnek és Máriának népszámlálás miatt kellett Betlehem városába utazniuk, és mivel nem kaptak szállást, egy istállóban húzták meg magukat. Itt született a kicsi Jézus, és bölcső nem lévén, Mária a jászol puha és meleg szalmájába fektette a kisgyermeket. Ezt a jelenetet, valamint az ezt követő látogatásokat - pásztorok, három királyok - szokták megjeleníteni a karácsonyi ünnepkörben. Nálunk, Magyarországon a falu neve után betlehemnek nevezzük ezeket a jeleneteket, más országokban viszont főként a jászol elnevezést használják. (németül Krippe, angolul cradle, franciául Créche). E szokásnak legnagyobb hagyománya talán Olaszországban van, itt terjedt el a leginkább. Ők a latin praesepe szóból származtatva presepi-nek nevezik, ami azt jelenti, hogy oltárrács előtti. Ez arra utalt, hogy a figurákat a templomokban az oltárrácson kívül helyezték el. A katolikus templomokban mind a mai napig állítanak betlehemet. Assisi Szent Ferenc volt az első itáliai vallásreformátor, aki a betlehemi jelenetet kihozta a templomból: 1223 karácsonyán egy erdei barlangban állított jászlat igazi állatokkal, ökrökkel, szamarakkal. Ezt a híres középkori festő, Giotto is megörökítette egyik képén, melyenek címe: A greccoi betlehem. (A képet láthatjátok a cikk alatt.) Ezután terjedt el szélesebb körben is a betlehemállítás szokása először Itáliában, majd Németországban és később Magyarországon is.
További érdekességet jelenthet még, ha módunk van megnézni más népek betlehemeit. Láthatnánk például, hogy az afrikai emberek - teljesen érhető módon - úgy képzelik, hogy Jézus hozzájuk hasonlóan színes bőrű volt, a betlehemi jelentetet is a maguk környezetében, a szereplőket pedig törzsi ruhában ábrázolják. Igaz ugyanez az araboknál is - ők az arabokra jellemző ruhába öltöztetik a szereplőket. Németországban nagyon gyakori, hogy otthon, a karácsonyfa alá is állítanak betlehemet. Ehhez egy szép népszokás is kapcsolódik: Kindelwiegen, vagyis bölcsőringatás. A jászolból igazi bölcső lesz, és a résztvevők nemcsak szemlélői, hanem részeseivé is válnak a jelentenek: ők ringatják Jézus bölcsőjét.
További érdekességet jelenthet még, ha módunk van megnézni más népek betlehemeit. Láthatnánk például, hogy az afrikai emberek - teljesen érhető módon - úgy képzelik, hogy Jézus hozzájuk hasonlóan színes bőrű volt, a betlehemi jelentetet is a maguk környezetében, a szereplőket pedig törzsi ruhában ábrázolják. Igaz ugyanez az araboknál is - ők az arabokra jellemző ruhába öltöztetik a szereplőket. Németországban nagyon gyakori, hogy otthon, a karácsonyfa alá is állítanak betlehemet. Ehhez egy szép népszokás is kapcsolódik: Kindelwiegen, vagyis bölcsőringatás. A jászolból igazi bölcső lesz, és a résztvevők nemcsak szemlélői, hanem részeseivé is válnak a jelentenek: ők ringatják Jézus bölcsőjét.
Giotto: A grecciói betlehem (1300 körül)
A folytatásban egy következő fontos jelképről, a karácsonyfáról írok majd…
