Egy december 23-i adománygyűjtő népszokás. Már a középkortól ismereték. A pap meglátogatta híveit, és szentelt kenyeret, ostyát osztogatott, cserébe ajándékot - lisztet, tojást, szalonnát, babot, almát, diót - kapott. Az egyházi iskolák szervezésével az ostyahordás szerepe a tanítóra hárult, később diákjaival küldte szét az ostyát. Régen ez a tanító jövedelemforrása is volt.
Karácsony előtt egy […]
Egy újabb népi hagyomány, ami december 24-én volt szokás: a kántálás az ünnep előestéjén vagy az ünnepi időszakokban csoportosan, házról házra járva előadott éneklés, melynek során az ünnepek gondolatkörét felidéző énekekhez jókívánságokat, gyakran köszöntőket mondtak.
Amíg az advent a karácsony, az újév, a Gergely-járás ünnepeknél általában csak egy kántáló éneket, valamint a “rigmust” vagy prózai szöveget […]
Egy régi - talán már elfeledett - szokásról szeretnék írni, a pásztorjárásról, ami valamikor régen minden év december 24-én megesett…
Az állatok szaporodását szolgálta - szolgálja - ez a szokás. Általában délelőtt vagy kora délután a parasztok házról házra jártak egészséget, boldogságot, bő szaporodást kívántak hónuk alatt vesszőköteggel. A pásztor a bal hóna alatt vitte az […]
Akkor most - az ígéretemnek megfelelően - folytatom a betlehemest, így ezzel a bejegyzéssel már teljes lesz a szöveg.
A LEGRÉGIBB MAGYAR BETLEHEMES JÁTÉK - II. RÉSZ
A betlehemezés szokásáról már egy jóval korábbi bejegyzésben - a karácsonyi hagyományok, népszokások kapcsán - részletesen szóltam, most az “anyaggyűjtések” során beleszaladtam egy élőszereplős betlehemezés részletes leírásába. Azért gondoltam, hogy - bár terjedelme nem csekély - megosztom mindenkivel ezen a fórumon, mert nem akármilyen szövegről van szó. Ez a ma ismert és lejegyzett legrégibb magyar […]
