Bizonyára sok családban ismerős és népszerű a csíkos gatyás, svéd cicus, Findusz - nálunk a gyerekek egyik nagy kedvence. Az egyik könyvet lapozgatva bukkantam erre a receptre, és rögtön ide gondoltam… Miért is ne lehetne az ifjúságnak is ünnepi itala karácsony szent estéjén? Tuti nagyon szeretnék, főleg, ha megfelelő módon szervírozzuk… Lehetőleg éppen ugyanúgy, […]
Tudtátok, hogy házilag is elkészíthetőek azok a nagyon népszerű kis üvegecskék, amikben különböző figurák lehetnek (Mikulás, hóember, kicsi házikó, fenyőfa stb.), és ha megrázod hó esik benne?
Én nagyon meglepődtem, mikor megláttam egy könyvben a leírását, és rögtön az jutott eszembe, hogy megosztom a népekkel!
A titok, a glicerin, amit a leírás szerint minden patikában […]
A következőkben néhány ötletet írok le, egy régi könyvben olvastam őket, de szerintem most is nagyon jól használhatók.
Puzzle-csomag - ha vannak megunt, vagy kallódó, hiányos puzzle darabkáid, akkor fehér, vagy más egyszínű csomagolópapírra ragassz fel néhányat - csak úgy, ötletszerűen - belőlük… Meglátod, remekül mutatnak majd!
Csíkos csomagolás - egyszínű papírra ragassz különböző színű és vastagságú […]
Egy december 23-i adománygyűjtő népszokás. Már a középkortól ismereték. A pap meglátogatta híveit, és szentelt kenyeret, ostyát osztogatott, cserébe ajándékot - lisztet, tojást, szalonnát, babot, almát, diót - kapott. Az egyházi iskolák szervezésével az ostyahordás szerepe a tanítóra hárult, később diákjaival küldte szét az ostyát. Régen ez a tanító jövedelemforrása is volt.
Karácsony előtt egy héttel […]
Egy újabb népi hagyomány, ami december 24-én volt szokás: a kántálás az ünnep előestéjén vagy az ünnepi időszakokban csoportosan, házról házra járva előadott éneklés, melynek során az ünnepek gondolatkörét felidéző énekekhez jókívánságokat, gyakran köszöntőket mondtak.
Amíg az advent a karácsony, az újév, a Gergely-járás ünnepeknél általában csak egy kántáló éneket, valamint a “rigmust” vagy prózai szöveget […]
Egy régi - talán már elfeledett - szokásról szeretnék írni, a pásztorjárásról, ami valamikor régen minden év december 24-én megesett…
Az állatok szaporodását szolgálta - szolgálja - ez a szokás. Általában délelőtt vagy kora délután a parasztok házról házra jártak egészséget, boldogságot, bő szaporodást kívántak hónuk alatt vesszőköteggel. A pásztor a bal hóna alatt vitte az […]
Nagy kedvenc, apukámnak gyakorlatilag már minden évben elkészítjük. Egyszer egy szép fátyollevéllel díszített üvegbe tettük az ajándékot, azóta - mivel nagyon praktikus ember.. - mindig odaadja utántöltésre. Most már az unokákkal együtt csinálom, valahogy így:
Nemcsak a mézessüti illatától lehet karácsonyi a hangulat… Egy szép, fűszerekkel díszített gyertya egyrészt gyönyörű látvány, másrészt roppant kellemes illatot áraszt égés közben! És nem egy óriási feladat az elkészítése sem.
Kellékek:
- gyertyagranulátum - bármelyik hobbiboltban több színeben is beszerezhető, de ehelyett használhatunk régi, maradék gyertyákból olvasztott viaszt is
egyik nagy kedvencem…
JÓKAI MÓR: MELYIKET A KILENC KÖZÜL
Élt egyszer egy szegény csizmadia itt ebben a nagy Pestvárosban, aki semmiképpen sem tudott a mesterségéből meggazdagodni.
Nem azért, mintha az emberek összebeszéltek volna, hogy ezentúl ne viseljenek csizmát, nem is azért, mintha a magisztrátus megparancsolta volna, hogy ezentúl a csizmákat fele áron kell adni, munkát is jót csinált […]
Roppant egyszerű, de annál finomabb sütemény receptjét osztanám meg az érdeklődőkkel:
Három egész tojást elkeverünk 15 dkg kristálycukorral, 40 dkg liszttel és 10 dkg olvasztott vajjal vagy margarinnal. A masszát püspökkenyér- vagy kuglófformába tesszük és lassú tűzön megsütjük. Amikor kihűlt, bevonjuk csokoládémázzal.
Ennyi az egész! Érdemes kipróbálni, nem?
